A tankonyha története

Ötven éve még az iskolák alapvető funkciójához tartozott a gyakorlati kertészeti tudnivalók oktatása. Az iskolákhoz jó esetben tartozott egy kisebb-nagyobb veteményeskert, ahol szaktanár felügyelete mellett folyt a tanulók gyakorlati gazdálkodásra való oktatása. 

A falusi és egyes városi iskolák esetében még a XX. század első felében is oktatási rendelet írta elő konyhakertek felállítását. Ahol ez nem volt lehetséges, egy közeli területen kellett kijelölni a mezőgazdasági oktatás helyszínét.

 

Később, az urbanizációval a városi, majd legtöbb helyen a falusi kiskertek is lassan megszűntek. A természettudományi ismeretek visszaszorultak az osztályterembe, a gyakorlatból szinte csak a nedves papírban csíráztatott magok nevelgetése maradt.

Programunk és célunk

A Vidéki Vendéglátók és Szolgáltatók Egyesülete feladatának tekinti az egészséges, vegyszermentes, helyi és szezonális alapanyagokból készülő ételeken alapuló tudatos táplálkozás népszerűsítését, ezért tűzte ki célul többek között, a magyar iskolai tankonyhák újra indításának segítését.

A Magyarországon 2019-ben már elindult, iskolai tankertek lehetőséget teremtenek a gyerekeknek, hogy megismerkedjenek a konyhakerti és ökológiai bemutató térben, a házikerti zöldségnövények, gyümölcsök és dísznövények termesztési, gondozási munkáival.

Azonban az iskolakertekben megtermelt növények és zöldségek nem minden iskolában kerülnek feldolgozásra, így az iskolakert program nem teszi lehetővé azt, hogy a gyermekek megtanulják az egészséges, vegyszermentes, helyi és szezonális alapanyagokból készülő ételek elkészítését.

Az iskolakertek kétségtelenül nagy szerepet játszhatnak az iskolai tanuló konyha ellátásába, azonban az iskolai tankonyhák kialakításával a fő cél, hogy a gyerekek el tudjanak készíteni egyedül egyszerű leveseket, vagy pl. paprikás vagy rakott krumplit, egy rizst, rántott vagy sült húst, palacsintát, néhány főzeléket, és egy-egy süteményt.

A gyakorlati óra során megtanulják az egyszerű (magyar) alapanyagok előkészítését, így kialakul bennük a szezonalitás fogalma is. Megtanulják az alapvető magyar ételek elkészítését, a helyes terítést, a helyes evőeszköz használatot és az étkezés végével a helyes mosogatás folyamatával is megismerkednek.

Az ételek elkészítésén túl, az alapvető élelmiszerek megismerésén túl, gasztrokulturális alapokra is szert tesznek, amelyek hiánya főleg a hátrányos helyzetű gyermekek számára nehezíti meg később, felnőtt korban a munkahelyi vagy egyéb társasági beilleszkedést.